Egri séták nemcsak Egrieknek I. kötet

Egri Lokálpatrióta Egylet
Egri séták nemcsak Egrieknek
(2007 – 2010)
I. kötet

Kedves Eger iránt rajongó Olvasó!
Általában fennhéjázásnak számít, ha valaki, aki szívéből kötődik egy könyvhöz, az ajánlásban szerencsésnek nevezi azt, aki a kiadványt kézbe vehette. Most mégis hadd tegyek így: szerencsések vagyunk, ezek a lapok ugyanis meggyőződésem szerint időtálló értéket rejtenek. Büszkén szemléltem azt az egri teljesítményt és összefogást, mellyel ezt a párját ritkító kiadványt minden érdek nélkül, városunk iránt érzett gondoskodó szeretetből létrehozták.

Dr. Renn Oszkár bátyám innovatív szellemétől vezetve több mint három éve életre hívtunk egy ismeretterjesztő programot egrieknek, sétát önmagunknak, önmagunkért, Egerért. Most, hogy megannyi ilyen esemény élvezőjeként, egyben az Egri Lokálpatrióta Egylet elnökeként visszatekintek az elmúlt időszakra, csodás embereket, jó közösséget, felemelő és bátorító egri élmények sokaságát látom, magam is gazdagodtam, épültem a séták által.


Köszönet mindezért és egyben a folytatásért, hisz lesznek még séták, s reményeim szerint még hasonló kötetek is. A kedves Olvasó szeretetébe ajánlom az elsőt…


Tisztelettel:
Habis László


Ajánlás

Egri séták nemcsak egrieknek

“…nem az számít, ki hol született, hanem az, mennyire
hatotta át a hely szelleme, mennyire érzi magát egrinek,
mit tud a városról és mennyire vonzódik hozzá.”
(EGRISÉG – Dr. Bakó Ferenc)

Az egri gyerekek már kisiskolás koruktól ismerik a várat, a hősi várvédelmet, Dobó István és Bornemissza Gergely nevét. Apáink, anyáink, nagyszüleink és ismerőseik egykoron még gyakran idéztek fel egri történeteket, legendákat, igaz és kitalált eseményeket. A felnövekvő családtagok, a kiváló egri iskolák diákjaiként, évről évre felvették az egriség láthatatlan köpenyét és tanulmányaik befejeztével szemük a világot már egri szemüvegen keresztül érzékelte. Voltak évtizedek, amikor ez a szoros kötődés az ősi városhoz fellazult. Ám, ellentétben a hiedelmekkel, a mai egri polgár is érdeklődik városának múltja, jelene és jövője iránt. Sajátos egri látásmódjával vizsgálja városának öreg köveit, évszázados épületeit, irigyelt műemlékeit, érezni akarja otthonvárosának több mint ezer éves magyar lelkét. Igaz, hogy a városi történelem legdicsőbb napjai, az 1552-es várvédelem hősi harcai sokszor elfeledtetik Eger jelentőségét Magyarország ezeréves történetében. Mégis más, meghatározó események emlékei, kimagasló személyiségek egri jelenlétének nyomai, az alkotó művészet egri remekei, a napjainkban is sétáló egriek elé tárulkoznak, alig hihető gazdagságukban. Ugyanakkor, gyakran sietünk el mellettük,
büszkeség és rácsodálkozás nélkül.


Négy évvel ezelőtt, 2007-ben kezdődött az “Egri séták, egrieknek” szervezett és rendszeres ismeretbővítő séták sora az Egri Lokálpatrióta Egylet szervezésében. A séták látogatottsága és népszerűsége bizonyította az egri lakosság felébredt érdeklődését a város értékei iránt. (2010 nyara a hetvenedik sétával zárul!) A mesélő szakemberek, művészettörténészek, muzeológusok, régészek, történészek felkészültsége és elhivatottsága a következő évek nyári hónapjaiban (2010-ben télen
is), hetenként vonzotta az érdeklődő sétálókat.

Már az első sétaév után felmerült az igény a mesék és elbeszélések leírására és megjelentetésére a kiegészítő fényképekkel. A mesélők és előadók hosszabbrövidebb összefoglalóikat elkészítették és megszülethetett a sétákról az első kötet kézirata. A kiadvány emlékkönyv jellegű sajátossága, hogy az egyes sétacélokhoz kapcsolt összefoglalók eltérő stílusúak, terjedelmük különböző, könnyedebb és nehezebb szerkezetűek. A séták hangulata és a mesélők közvetlen kapcsolata a hallgatósággal, a ,,beszélgetős forma’’, aligha adható vissza teljességében a leírt szövegekben. Mégis, ha különbözőképpen is, a történet, az ismertetők, a könyvben fellapozva, jól emlékeztethetnek a közös városi bolyongásokra, nem egyszer segítve az új ismeretségek kialakulását, a régi kapcsolatok megújítását a sétáló kedvű egriek között.


Egy emlékkönyv a séták résztvevőinek. A leírt mesék gyűjteménye fotókkal. Egy útmutató, a látnivalókban oly gazdag város újabb felfedező útjaihoz, egy-egy sétacél alaposabb megismeréséhez, tanulmányozásához. A fényképek is emlékeztetnek, talán ösztönöznek, a műalkotások ismételt felkeresésére. Segít azoknak, akik még nem találtak időt városuk, nagy otthonuk igazi megismerésére, s ezáltal otthonszeretetük tudatos megalapozására.

Eger, 2010. augusztus 15.
Renn Oszkár


TARTALOM
Habis László – Köszöntő – 7
Renn Oszkár – Ajánlás – 9
Löffler Erzsébet – Az egri Bazilika kriptájában nyugvó személyek – 11
Kiss Péter – Száz esztendős az egri Dobó-szobor – 21
Ludányi Gabriella – Marco Casagrande egri alkotásai – 29
Löffler Erzsébet – A Rác templom – 39
H. Szilasi Ágota – Kis palota nagy erények – 49
Renn Oszkár – A Magyar Szent Korona Egerbe menekítése 1809-ben – 61
Ifj.Herman István – A Hatvanasezred emlékmű – 67
Ludányi Gabriella – Három festő, három freskó – 77
Renn Oszkár – Honvéd emlék a városházán – 87
Kiliánné Jakab Viktória – Az egri ciszterci templom építésének története és művészettöténeti elemzése – 95
Havas-Horváth István – A Grőber temető – 117
Herczegné Székely Anita – Az Érsekkert története – 133
Nagyné Lutter Katalin – Az egri Szent Vince Kórház története – 151
Tóth Sándor – Fegyverkincsek Egerben – 167
Ludányi Gabriella – Az egri Minorita templom – 181